Családállítás karmikus szálakkal

Az alábbi összefoglaló egy nyár közepén megtartott családállításról szól. Most jutottam odáig, hogy publikáljam az írást. Egyrészt azért, mert éppen tegnap érkezett meg egy mély felismerésem a tapasztaltakkal kapcsolatban, másrészt azért mert ezt az irást egy kampány részeként szerettem volna megjeleníteni.. Node ezek a marketing kampányok nekem nemigazán mennek, így olvassátok, olvasd most szeretettel!


A 7 végén egy különleges családállításon vettem részt. A különlegességet az adta, hogy egy pszichikus képességekkel megáldott személy tartotta. Volt morfogenetikus mező, és voltak képviselők, mint minden állításon, azonban mégis teljesen másként zajlott mint az általam megszokott típusú állítások. No nem mintha olyan nagy ász volnék a családállításokban. Eddíg talán összesen 10 állításon voltam, 4 különböző személynél. Azt nem mondom, hogy sosem tapasztaltam ebben jót, de valahogy mégsem ragadott meg annyira, hogy mélyebben bele ássam magam. Mindenesetre azt nagyon észrevettem már, hogy ebben a műfajban valahogy nagyon nagy különbségek vannak. Amikor feláll a morfogenetikus mező, s a kepviselők elfoglalják helyeiket, sokféle irányba lehet vinni az állítást. S az állítás témája is, nagyon sokféle lehet, s nem feltétlenül kell a családról szólnia. Gyakran van például, hogy egy-egy témára állítanak. Abban is nagy különbségek vannak, hogy milyen mélységig mennek el az állítók. Van aki csak a szűkebb családdal dolgozik, s vannak akik sok felmenőt magában foglaló transzgenerációs állítást csinálnak.

A tegnapi állítás különlegességét az adta, hogy a vezető látta a morfogenetikus mezőben megjelenő karmikus energiaszálakat, azt, hogy mi történt energetikai szinten abban a helyzetben. Mivel általában erre a rétegre kevéssé vagyunk tudatosak, újszerű élmény amikor valaki felhívja erre a figyelmet. Az erre történő figyelés egy másfajta, új lehetőséget, a valóság egy új rétegének megismerését hozza magával. Amikor láthatóvá válnak a régmúltban történt események mögöttes mozgatórugói, életünk egy olyan aspektusát, rétegét érthetjük meg, mellyel gyakran a jelenben sem könnyű foglalkozni.

A karma sokszor szerepel valamilyen pejoratív, negatív fényben, de valójában ezt csak mi tesszük hozzá. A karma valójában egy teljesen semleges dolog, az univerzum működésének egyik alap törvényéből fakad. Hatás-Ellenhatás. Talán meglepő összekötés, de  például archimédész törvénye is ugyanezen alap törvényszerűség következménye – minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

A hatás-ellenhatás megjelenik a világban a fizikai szinten is, amely a fizika, matematika törvényeiben testesül meg, s megjelenik belső, lelki működésünk folyamataiban is, melyet pedig a pszichológusok, spirituális tanítók és rendszerek írnak le. A lelki működés területén ezt Dharmának nevezzük.

Számomra világos volt már eddíg is, hogy vannak olyan emberek, akik a valóság egy mélyebb rétegét látják, s ennek például egy megnyilvánulása az emberek közti energetikai-kapcsolati szálak látása. Korábbi Hawaii utazásaim során tanultam az „akha” szálakról. Erről az ősi hawaii sámánizmusban szólnak. Olyan szálak ezek, melyek minden embert összekötnek, akik valaha valamilyen kapcsolatba kerültek egymással. Azt gondolom, hogy nyílván a postással nem köt össze ilyen szál, de olyan személyekkel ahol valamilyen fokú érzelmi és vagy energetikai egymásra hatás alakult ki, ott már ez működni kezd. Ezek a szálak lehetnek fényesek, és kevésbé fényesek, lehetnek segítők, támogatók, s lehetnek kifejezetten hátráltatók, energia fogyasztók. A szálak színei, világossága vagy sötétsége a kapcsolat minőségét jelzik. Ez pedig a karma megnyilvánulása. A két személy közt létrejött interakcióban valamilyen módon reagáltak egymásra, amely érzelmi és energia cserét hozott létre. Ez a csere lehetett tiszta szeretet, és lehetett manipulatív energia elszívás is. Bárhogyan is volt, ezekben az akha szálakban ez megmutatkozik. Az előbbi esetben egy tiszta, fehér szálat lehet látni, az utóbbi esetben egy feketét.

Az állítást vezető személy képes volt látni ezeket a szálakat, amelyek a morfogenetikus mezőben megjelentek. A Hawaii tanítások szerint is úgy van, hogy ezek a szálak, ha már kialakultak, nem szűnnek meg maguktól. Ez így tehát nekem összecseng, így hitelesnek tartom Ildikó észleléseit. Az állításon éppen ilyen színes szálakról számolt be időnként. Ezek azok a szálak, melyekbe életünk során, mint egy pókháló, belegabalyodunk, s aztán egy idő után egyre kevesebb szabad akarattal, s egyre inkább ezen szálak által mozgatva, marionett bábúként éljük életünket. A családállításban, a morfogenetikus mezőben egy olyan tér alakul ki, ahol jól lehet ezzel dolgozni, s mindenki a térben valamilyen szinten érzékeli ezeket az energiákat. A beállított képviselők érzékelik a szerepük energiáját, s ebből mozdulnak, ebből beszélnek. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ebben vannak különbségek. A játékba beállított képviselők antennaként viselkednek, és csatornázzák szerepük történéseit. Vannak jobb, erősebb, és kevésbé erős antennák, vannak tisztábbak, s vannak zajosabbak. Ezek a tulajdonságok minden esetben ott vannak, s szerintem egy állítás értelmezésénél ezt nem szabad elfelejteni. Eleinte az emberek szkeptikusak szoktak lenni, s nem is igazán hiszik el, hogy egy másik, akár már régen meghalt ember érzelmi világát érzékelik a szerepükben. Aztán egy-egy igen egyértelmű helyzetben megbizonyosodnak arról, hogy ez valóban működik. Például valaki, aki korábban vidáman, jókedvűen érkezett, s figyelte az eseményeket, a szerepbe állítás után nem sokkal remegni kezd, s leverí a veríték. Ezek például olyan erős élmények, mely általában meggyőzi a nagyon szkeptikusokat is. Innentől kezdve azonban sokszor átesünk a másik oldalra, s elhisszük, hogy minden amit mondunk, pusztán a szerepből van. Ez persze nem igaz. Állítós terekben az is egy köztudott tény, hogy a szerep nem véletlenül kerül valakire. Valószínűleg azért, mert van ahhoz a szerephez valamilyen illeszkedése, mert van egy része, aki jól tud kapcsolódni ahhoz a szerephez. Olyan szerepbe nagyon ritkán kerül valaki, ami teljesen idegen számára. Így egy szerepben állva a képviselőkben egyszerre aktiválódik a morfogenetikus mezőn keresztül érkező szerep energiája és a saját érintettségük, saját történetük. Ezeken kívül beférkőzhet még a térbe a két személy közti kapcsolat aktualitása is. Mondhatjuk tehát, hogy a szerepben álló képviselőkre több erő is hat, melyből csak az egyik a morfogenetikus mező és a szerep energiája. Egy képviselő attól függően, hogy mennyire tudja ezeket önmagán belül megfigyelni, szétválasztani, válik tisztább vagy zajosabb, halkabb vagy hangosabb antennává. Amikor valami történik a térben, vagy később értelmezni próbáljuk az állítás eseményeit jó ezeket is figyelembe venni. Azt nem gondolom, hogy minderre fel kellene hívni a résztvevők figyelmét már az elején, hiszen akkor túl görcsösen akarnánk az állításon tiszta antennák lenni, ami azonban nem a görcsös akarástól alakul ki, hanem a megdolgozottságtól, a tapasztalatoktól, az introspekciós és önhordozó képességek fejlődésétől. Az állítás zárásában azonban jó ilyen szemmel is ránézni, s ezt több helyen szokták is csinálni – megkérik a résztvevőket, hogy reflektáljanak arra, hogy a kiválasztott szerepekben megéltek hogy kapcsolódnak a saját történetükhöz. Ez a rész sajnos hiányzott ebből az állításból, amit sajnálok.

Összességében azonban nagyon jó élmény volt Ildikó állítása, s tényleg sok új információval gazdagodtam. Ezekről most 21 napig nem ajánlatos beszélnem, s nem ígérem, de elképzelhető, hogy amint letelik a 21 nap ismét előveszem a témát, s ránézek ismét a belső tapasztalásaimra, s a közben született megértéseimre.

Végezetül pedig egy ajánló mely arról szól, hogy kinek ajánlom, s kinek nem Ildikó állítását – Az általam képviselt Változhatsz rendszer egy fejlődéstudatos rendszer, s így figyelembe veszem azt, hogy a személyek egyéni útjain nem mindenkinek ugyanarra a dologra van szüksége, s egy módszer, tanító lehet nagyon hasznos valakinek és káros egy másik személynek.

Mivel lldikó által vezetett állítás meglehetősen magas tudati régiókat érint, olyan szinten dolgozik, ahol a pszichikus látás jelenik meg, mely az integrál térképen a W7 – pszichikus szint, leginkább olyanoknak ajánlom, akinek már van önismereti tapasztalata és vannak valamilyen ezoterikus, spirituális tapasztalásai is melyek korábban már el tudott helyezni saját élete térképén. Ha voltak korábban spirituális élényeid és ezeket nagyon nehéz volt integrálni, akkor egyenlőre egy hagyományosabb állítást, vagy másfajta modszert ajánlanék utadon. Amennyiben pedig nem rendelkezel még önismereti tapasztallattal, akkor először arra bátorítalak, hogy ebben tapasztalj először. Akinek viszont megvannak már ezek a tapasztalatai azoknak kifejezetten ajánlom Tarr Ildikót.


Zárszóként pedig hadd beszéljek picit a tegnapi felismerésemről. Mivel nagyon intim nem fogok nagyon részletekbe menni. Viszont az érdekes, hogy kb 2 hónap leforgása után jött egy ilyen kapcsolódás, felismerés ezzel az állítással kapcsolatban. Egy ismerősömmel a halálról, s arról beszáégettünk, hogy az halál pillanatában jelen levő tudatállapot és tudatosság hogyan befolyásolhatja a következő életeinket. Az állításban pedig volt egy olyan érdekes pont, hogy miután apu-anyu beállt a térbe, s én bekerültem a pocakba, Ildikó rögtön mondott nekem valamit, ami valóban igaz az egész életemre, átszövi ez a tudatállapot. Az állításban ez abban a pillanatban jelent meg amint leszülettem, így az időt gondolatban még egy picit visszatekerve adódik a feltételezés, hogy ennek bizony köze lehet a halál közben megélt tudatállapottal is. A felismersém ami most itt túl személyes volna ehhez kötődik.

Aho